Hírek

Digitális vitakör a részvételiségről: a második alkalom

Csángó Bentlakás kutatásához kapcsolódóan a NYET és az OTKA-kutatócsoport a részvételiség témakörében digitális vitakört szervez, amelynek a kimenete a koncepció szociolingvisztikai alkalmazásairól szóló tanulmány lesz. Második alkalommal Szabó Gergely referál Mary Bucholtz és munkatársai Beyond empowerment: Accompaniment and sociolinguistic justice in a youth research program című könyvfejezetéről (In Robert Lawson and Dave Sayers (eds.), Sociolinguistic Research: Application and Impact. Routledge: London. 2016. 25–44).

A vitakör második alkalmát május 8-án 13–15 óra között tartjuk, a beszélgetés a Google Hangouts Meettel folyik. Kérjük, hogy az érdeklődők részvételi szándékukat ezen a címen jelezzék Barabás Blankának: barabasblanka1@gmail.com. A meghívót röviddel a kezdési időpont előtt küldjük szét.

Digitális vitakör a részvételiségről

A Csángó Bentlakás kutatásához kapcsolódóan a NYET és az OTKA-kutatócsoport a részvételiség témakörében digitális vitakört szervez, amelynek a kimenete a koncepció szociolingvisztikai alkalmazásairól szóló tanulmány lesz. Első alkalommal Petteri Laihonen referál Melanie Nind What is Inclusive Research? című kötetéről (Bloomsbury Academic, 2014.; a megadott linken a kötet elérhető).

A vitakör első alkalmát április 17-én 9–11 óra között tartjuk, a beszélgetés a Google Hangouts Meettel folyik. Kérjük, hogy az érdeklődők részvételi szándékukat ezen a címen jelezzék Barabás Blankának: barabasblanka1@gmail.com. A meghívót röviddel a kezdési időpont előtt küldjük szét.

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör áprilisi találkozója

Első digitális találkozónk időpontja 2020. április 14-e (kedd) 18 óra. Ezentúl az olvasókör beszélgetéseit a Google Hangouts Meettel folytatjuk. Kérjük, hogy az érdeklődők jelezzék Barabás Blankának a részvételi szándékukat ezen a címen: barabasblanka1@gmail.com. A meghívót röviddel a kezdési időpont előtt küldjük szét. A téma Bente Ailin Svendsen tanulmánya (The dynamics of citizen sociolinguistics. Journal of Sociolinguistics 22 [2018.]: 137–160).

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör informális rendezvény, amelyen vagy újabb jelentős publikációkat beszélünk meg, vagy egymás folyamatban lévő kutatásáról beszélgetünk. A résztvevők köre nyitott; bárkit szívesen látunk, akár szociolingvisztikai előképzettség nélkül, de annak is örülünk, ha valaki társas interakciókból nyert adatainak az elemzését és értelmezését mutatja be a résztvevőknek. Az általunk vizsgált témákról lásd Kutatásaink rovatunkat. Az Olvasókör találkozóit minden hónap második keddjén tartjuk 6-tól, Bodó Csanád (bodo.csanad@btk.elte.hu) és Heltai János Imre (heltai.janos@kre.hu) koordinálásával. A találkozók 70–75 perc időtartamúak.

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör márciusi találkozója

Ötödik találkozónk időpontja 2020. március 10. (kedd) 18 óra. Helyszín: KRE BTK D25 (1146 Budapest, Dózsa György út 25.) 122-es terem. A téma Sari Pietikäinen tanulmánya (Multilingual dynamics in Sámiland: Rhizomatic discourses on changing language. International Journal of Bilingualism 19(2) [2015.]: 206–225).

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör informális rendezvény, amelyen vagy újabb jelentős publikációkat beszélünk meg, vagy egymás folyamatban lévő kutatásáról beszélgetünk. A résztvevők köre nyitott; bárkit szívesen látunk, akár szociolingvisztikai előképzettség nélkül, de annak is örülünk, ha valaki társas interakciókból nyert adatainak az elemzését és értelmezését mutatja be a résztvevőknek. Az általunk vizsgált témákról lásd Kutatásaink rovatunkat. Az Olvasókör találkozóit minden hónap második keddjén tartjuk 6-tól, váltakozó helyszíneken (az ELTE BTK Múzeum körúti A/233.-ban és a KRE BTK D25 épületében), Bodó Csanád (bodo.csanad@btk.elte.hu) és Heltai János Imre (heltai.janos@kre.hu) koordinálásával. A találkozók 70–75 perc időtartamúak.

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör februári találkozója

A találkozó időpontja kivételesen szerdai napra esik, 2020. február 12-én, 18 órakor kezdünk! Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A), 233-as terem. Témánk a nyelvészeti etnográfia elmélete és metodológiája Ben Rampton, Janet Maybin és Celia Roberts közös tanulmánya alapján (Theory and Method in Linguistic Ethnography.  In Snell, Julia – Sarah Shaw – Fiona Copland (eds.), Linguistic Ethnography: Interdisciplinary Explorations. Palgrave Macmillan. 2015. 14–50).

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör informális rendezvény, amelyen vagy újabb jelentős publikációkat beszélünk meg, vagy egymás folyamatban lévő kutatásáról beszélgetünk. A résztvevők köre nyitott; bárkit szívesen látunk, akár szociolingvisztikai előképzettség nélkül, de annak is örülünk, ha valaki társas interakciókból nyert adatainak az elemzését és értelmezését mutatja be a résztvevőknek. Az általunk vizsgált témákról lásd Kutatásaink rovatunkat. Az Olvasókör találkozóit minden hónap második keddjén tartjuk 6-tól, váltakozó helyszíneken (az ELTE BTK Múzeum körúti A/233.-ban és a KRE BTK D25 épületében), Bodó Csanád (bodo.csanad@btk.elte.hu) és Heltai János Imre (heltai.janos@kre.hu) koordinálásával. A találkozók 70–75 perc időtartamúak.

Januári olvasókör

A január 14-i olvasókör kézirata itt érhető el, amelyben Szabó Gergely mutatja be a nyelvészeti etnográfia módszertanát és doktori kutatásának előzetes terepmunkáját. A tanulmány megvitatása mellett lehetőség lesz a szerzővel kötetlenül beszélgetni a külhoni magyarság migrációjával és többnyelvűségével kapcsolatos vizsgálat mikéntjeiről és személyes tapasztalatairól Katalóniában.

A találkozó 18 órakor fog kezdődni a KRE BTK D25 (1146 Budapest, Dózsa György út 25.) 122-es termében.

Hétköznapi interakciók, részvétel, ideológia

Tudományos műhely a Csángó Bentlakás nyelvészeti etnográfiai kutatásáról

A workshop időpontja: 2020. január 16. (csütörtök), 10–12:30
Helyszíne: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/A, 320. terem

A műhely a „Nyelvi revitalizáció, szocializáció és ideológia a Csángó Bentlakások diákjai körében” című négy éves OTKA-projekt kezdő rendezvényeként kettős célt tűz ki maga elé: egyrészt azt, hogy bemutassa a kutatás előzményeit (a moldvai magyar nyelvi revitalizáció és az Oktatási Program etnográfiai kutatását, valamint a Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz – röviden: a BEKK – munkálatait). Másrészt a műhely előadásai a hétköznapi interakciók, a részvétel és a nyelvi ideológiák kulcsszavai mentén egy olyan kutatási program kereteit jelölik ki, amely amellett, hogy a beszélők „spontán” nyelvi interakcióinak a longitudinális vizsgálatára vállalkozik, e beszélőket törekszik bevonni a kutatás folyamatába, miközben meg kívánja teremteni az arról szóló folytonos reflexiót, hogy a kutatóknak és más résztvevőknek milyen ideológiái kapcsolódnak a mindennapi nyelvi találkozások intézményi gyakorlataihoz és diszkurzusaihoz.

A workshop 25 perces előadásait követően tíz–tíz percben lesz lehetőség a hozzászólások és kérdések megfogalmazására. Az előadások a következők lesznek:

  • Petteri Laihonen: A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program lehetőségeinek kutatása és támogatása: Módszertan és eredmények
  • Lajos Veronika: Miként lehet más a kutatás? Társadalom/tudomány/kritika és részvételiség
  • Szabó Gergely és Vargha Fruzsina Sára: Kollégiumi társalgások adatbázissá „szelídítése”: A BEKK
  • Bodó Csanád és Fazakas Noémi: Nyelvi revitalizáció Moldvában és azon túl (különös tekintettel a csíkszeredai Csángó Bentlakásra)

Szervezők: Az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke és a NYET Nyelvészeti Etnográfiai Kutatóhálózat

Tudományos műhelyünkre minden érdeklődőt szeretettel várunk! Érdeklődni a következő címen lehet: bodo.csanad@btk.elte.hu

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör januári találkozója

A harmadik találkozó időpontja 2019. január 14. (kedd) 18 óra. Helyszín: KRE BTK D25 (1146 Budapest, Dózsa György út 25.) 122-es terem. A téma Szabó Gergely doktorandusz módszertani cikke lesz, amelynek kéziratát egy héttel a találkozó előtt fogjuk közzétenni a honlapon.

A kritikai szociolingvisztikai olvasókör informális rendezvény, amelyen vagy újabb jelentős publikációkat beszélünk meg, vagy egymás folyamatban lévő kutatásáról beszélgetünk. A résztvevők köre nyitott; bárkit szívesen látunk, akár szociolingvisztikai előképzettség nélkül, de annak is örülünk, ha valaki társas interakciókból nyert adatainak az elemzését és értelmezését mutatja be a résztvevőknek. Az általunk vizsgált témákról lásd Kutatásaink rovatunkat. Az Olvasókör találkozóit minden hónap második keddjén tartjuk 6-tól, váltakozó helyszíneken (az ELTE BTK Múzeum körúti A/233.-ban és a KRE BTK D25 épületében), Bodó Csanád (bodo.csanad@btk.elte.hu) és Heltai János Imre (heltai.janos@kre.hu) koordinálásával. A találkozók 60–70 perc időtartamúak.

Petteri Laihonen új cikke a Visual Communication című folyóiratban

Halonen, M. & Laihonen, P. 2019. From ‘No dogs here!’ to ‘Beware of the dog!’: Restricting dog signs as a reflection of social norms. Visual Communication OnlineFirst. https://doi.org/10.1177/1470357219887525

ABSTRACT

Signs in public space reflect ‘normalcy’ in a community. The authors ask what restricting signs tell us about a society? In order to explore the system and variation in the ways dog signs manifest different norms and control, they compare two different data sets: dog signs in a Northern European town, Jyväskylä in Finland, and two Eastern European villages in Romania. They apply a qualitative methodology based on visual communication, geosemiotics and linguistic landscape studies. The focus of the article is on the resources of addressing and the visual semiotics of the image. The investigated communities seem to create a complementary distribution of what they regulate that is also displayed through their semiotics: the Jyväskylä examples are prohibitions for dogs ‘being’ while the Romanian cases consist of warnings or threats. Both prohibitions and warnings implicate the norms and normalities in the communities, showing where they stand in terms of a continuum between a ‘dog as a pet’ and a ‘dog as a (co-)worker’. As images, the urban signs in Jyväskylä can be characterized as icons of a small collared pet, placed as a part of top-down communication in ‘tight’ public spaces. In contrast, the photographs of big dogs in the open and private Romanian village spaces refer to some specific guard dog, through which their owners communicate a benevolent warning or an intimidating threat.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑