Pusztinai történetek, ételek, lelki terápia

Fazakas-Tímár Karina, a csíkszeredai Csángó Bentlakás korábbi diákja a moldvai magyar nyelvi revitalizációról szóló részvételi kutatáshoz kapcsolódó projektjébe több pusztinai középkorú férfit és nőt hívott össze beszélgetésre. A projekt kulcskérdése az volt, hogy a szülei korosztálya, akik még gyermekkorukban magyarul kommunikáltak, hogyan vélekednek arról, mit jelent csángónak lenni, hogyan élik meg napjaikat, hogy viszonyulnak a magyar nyelvhez, mit adnak át a gyermekeiknek a csángóságukból és milyen módon befolyásolta a migráció az identitástudatukat. A három beszélgetés alkalmával előkerült sok családi történet, gyermekkori emlékek, pusztinai képek, népszokások, hagyományok és ételek. A témák megbeszélése egyfajta nosztalgikus hangulatot teremtett, a beszélgetéseket egyenesen “lelki terápiának” nevezte az egyik résztvevő. A projektet a moldvai magyar nyelvi revitalizáció kutatásába korábban bevonódó résztvevőként Gáspár Judit és Petteri Laihonen kísérte végig.

Karina szubjektív beszámolója mellett a beszélgetések anyagaiból három válogatást adunk közre:

  • Mit vinnél magaddal a világ végére?
  • Hagyományaink
  • Ételeink

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: